Szilaj, a vad völgy paripája: Gyászos ez a dal
Mesedalok
Éppen engem hív, minden múlt idő
Már nemtudom mit súg a szél
Érzem itt a vég, nem is kezdeném
Jön a sötétség, rám hull érzem én
Sérült harcos, háború volt gyorsan
Véget ért, már nem lesz több remény
Maradok így... hisz nincsen sok esély
Gyászos ez a dal
Minden mindegy már,
Ha volna még kiút
Az nem visz sehová,
Sehol egy fénypont, félni kell, hogy
Elnyel majd az éj, feladnám, elég
Mi jöhet még??
De jelet küld, reményt nyújt az égbolt
És a hang így szólt, csak tudd hogy vár hazád
Ha ma hátra lépsz, az egész múltad elvész
Fel ne add tehát...
És tudd hogy vár hazád
Hééé... hiszen harcra hív
Feléd száll a jelzés
Szabad légy és szép
(Jéé..)
Mert ez sokat ér...