Ezerötszáz szigeten jártam én.
Utam során láttam nagyon sok barnamedvét.
Találkoztam eszkimókkal, s pingvinekkel még,
csak az zavart az egészben hogy nem volt sehol pék.
Szigeteken bóklászni nagyon veszélyes,
ha elkapnak a bennszülöttek nincs sok esélyed.
Kiszívjáka véredet, megeszik a szád!
Lényegében belőled főzik a vacsorát.
Fűrészeltem sok pálmafát, levágtam a lábam,
leestem a háztetőről, eltört még a hátam.
Hatvan hétig feküdtem lázasan az ágyban,
míg aztán egy szélviharban rám nem dőlt a házam.
A dzsungelben megtámadott nagyon sok kajmán.
Elmenekültem villámgyorsan a pata hátán.
Összevissza bolyongtam az esőerdőben.
Nem emlékszem hová raktam le a székletem.
Hatszázezer kilómétert gyalogoltam már.
nem találkoztam jó nővel és ez bizony kár.
De azért én nem vesztettem ela fejemet,
írtam egy bordélyháznka sok-sok levelet.
Jó nőt találni nagyon nehéz széles e világon.
Imádkozom ,hogy legyen egyszer egy nagy banánom!
De úgy érzem, hogy erre most még nincs sok esélyem,
ezért aztán befejezem a történetem.