Szigorú napok fogyásában feszülök,
a szeretet és a szított gyülölet között.
Formál az akarat, felhevít a képzet,
eltüntetem magam, hozzám senki sem férhet.
Távozásomról csak a közömbösség tehet,
míg végletek közt rendezgetem az egyenlőségjelet.
refr:
Ólomból van tolla a kihalt valóságnak,
szétaprított értelme a mágikus leltárnak..
Láttam hódolat, alázat, szolgaság sarjakat,
szárbaszökkent megvetésem, csendes indulat.
Az esztelenség homálya szerte-szét sugároz,
fellobbanó máglyaként szikrázik a város.
A pernyefelhők alatt démoni szárnycsapások,
a tajtékzó őrületben felcsapnak a lángok.
refr.