Egyszer volt...
Zséda
Egyszer volt,
most is itt van minden, mi egyszer volt.
Vállalom, vagy titkolom, mégis volt,
jött és elhagyott, mindez én vagyok.
Egyszer volt,
törött padokra tépett ősz hajolt,
vetetlen deszkán tudatlan boldogság,
az első jégvirág, aztán nincs tovább.
Egyszer volt,
mosolyomba villan minden , mi kedves volt.
Egyszer volt, a könnyeimben csillan, mi bánat volt.
Egyszer volt, ölelésem ölel mindent, mi ölelés volt.
Az vagyok én, mi eddig volt.
Egyszer volt,
mint a túl szép képzelet, olyan volt.
Büszke ház a táj felett volt ilyen,
olyan képtelen, mint a filmeken.
Egyszer volt,
a szülők éppen Párizsban, azt hiszem,
s ágyból néztünk tévét, s a képeken,
nem volt semmi más, ott is szerelem.
Egyszer volt,
mosolyomba villan minden , mi kedves volt.
Egyszer volt, a könnyeimben csillan, mi bánat volt.
Egyszer volt, ölelésem ölel mindent, mi ölelés volt.
Az vagyok én, mi eddig volt.
Egyszer volt,
három év, vagy kettő, de hosszú volt.
Fékevesztett vonaton zakatolt
át az éveken, vakon síntelen.
Egyszer volt,
minden, ami semmilyen, igen volt,
Nem hittem, hogy lesz ilyen, mint ez volt,
S nem volt semmi sem, csak az életem.
Egyszer volt,
mosolyomba villan minden , mi kedves volt.
Egyszer volt, a könnyeimben csillan, mi bánat volt.
Egyszer volt,
akartam azt, hogy kérdezd meg, mi volt.
S bármi volt,
a jövőmre a múltam válaszolt.
Egyszer volt,
hogy elmondhattam minden rosszat és jót,
s bármi volt,
ölelésem ölelt mindent, mi eddig volt.
Mégis mi volt, az már csak volt.
most is itt van minden, mi egyszer volt.
Vállalom, vagy titkolom, mégis volt,
jött és elhagyott, mindez én vagyok.
Egyszer volt,
törött padokra tépett ősz hajolt,
vetetlen deszkán tudatlan boldogság,
az első jégvirág, aztán nincs tovább.
Egyszer volt,
mosolyomba villan minden , mi kedves volt.
Egyszer volt, a könnyeimben csillan, mi bánat volt.
Egyszer volt, ölelésem ölel mindent, mi ölelés volt.
Az vagyok én, mi eddig volt.
Egyszer volt,
mint a túl szép képzelet, olyan volt.
Büszke ház a táj felett volt ilyen,
olyan képtelen, mint a filmeken.
Egyszer volt,
a szülők éppen Párizsban, azt hiszem,
s ágyból néztünk tévét, s a képeken,
nem volt semmi más, ott is szerelem.
Egyszer volt,
mosolyomba villan minden , mi kedves volt.
Egyszer volt, a könnyeimben csillan, mi bánat volt.
Egyszer volt, ölelésem ölel mindent, mi ölelés volt.
Az vagyok én, mi eddig volt.
Egyszer volt,
három év, vagy kettő, de hosszú volt.
Fékevesztett vonaton zakatolt
át az éveken, vakon síntelen.
Egyszer volt,
minden, ami semmilyen, igen volt,
Nem hittem, hogy lesz ilyen, mint ez volt,
S nem volt semmi sem, csak az életem.
Egyszer volt,
mosolyomba villan minden , mi kedves volt.
Egyszer volt, a könnyeimben csillan, mi bánat volt.
Egyszer volt,
akartam azt, hogy kérdezd meg, mi volt.
S bármi volt,
a jövőmre a múltam válaszolt.
Egyszer volt,
hogy elmondhattam minden rosszat és jót,
s bármi volt,
ölelésem ölelt mindent, mi eddig volt.
Mégis mi volt, az már csak volt.
előadó:
Zséda
album címe: keressük!
megjelenés: 2011
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Presser Gábor
szövegíró: Sztevanovity Dusán
stílus: Pop
címkék: Feldolgozás
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6347
album címe: keressük!
megjelenés: 2011
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Presser Gábor
szövegíró: Sztevanovity Dusán
stílus: Pop
címkék: Feldolgozás
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6347
kapcsolódó videók
