Csak álltam és néztem szótlanul,
ahogy elmúlik az utolsó alkalom,
és nem éreztem mitől jó az idő
az elválásra,
és nem éreztem hogy édes vagy keserű
az elmúlása.
Egyedül
Egyedül
Azt mondtad könnyű álom vár,
ha csillagporos ösvényemen jársz.
De az őrület szülte pillanat
és a mindent elborító szürke hétköznapáradat
csak az alkalomra várt.
Egyedül
Egyedül
Legbelül
Most könnyű esőben lépdelem át
a parkot az ősz ködös mámorát.
A talpam alatt ezernyi levél
sikoltva roppan szét.
Ahogy az érzés a szívem alatt
ami mindig elkísért.
egyedül
egy újabb hosszú év
egyedül
egy újabb hosszú év
legbelül