Kicsiny piros mézes szívet vettem én tenéked,
Tükör volt a közepében, benne a te képed.
Akaszd fel az ágyad fölé, nézd meg reggel, este,
Valahányszor reá nézel, jussak az eszedbe!
Azt a tükrös piros szívet visszaküldted nékem,
Azóta fáj az én szívem, nyugtalan az éltem.
||:Ha ránézek a kicsiny szívre, kedvem volna sírni,
Az életet így szív nélkül nem lehet kibírni!:||