Hej, de betyár gyerek voltam, valamikor nem is olyan régen!
Akkor keltem, amikor már ragyogott acsillag fenn az égen.
Végig jártam minden kocsmát, húzattam a nótát a cigánnyal!
Reggel haza tántorogtam, pörlekedni Édes jó Anyámmal.
Betyár élet Isten véled, úgy érzem, hogy ősz van már felettem!
Elmúlt a nyár vége van már, én is igen csendes ember lettem.
Nem járom már a kocsmákat, nem éneklem az utcákat végig.
Csak szép csendben nótázgatok, merta nóta elkísér a sírig!