A föld és a tenger, a völgy és a hegység,
Az erdő s a rét dala mind egybe forr.
Mert szívünk kitárul nagy Sztálin szavára,
És boldog az ember, ki róla dalol.
A szélnél is gyorsabb e dal röpke szárnya,
És bármerre jár, ifjul már a világ.
Így száll győzedelme, így hódít a földön,
Így mindenki mondja majd Sztálin dalát.
A harcos ezt zengi, s ki elnyomva szenved,
Ez éneknek esd, s boldog holnapba lát.
Mert Sztálin a harcunk, és Sztálin a béke,
És Sztálin nevével lesz jobb a világ!