- Ennyi volt, szép lassan lejár és vissza nézed.
Volt benne jó és rossz talán, de mind megérte,
Még egyszer szemtől-szembe állsz és búcsút intesz,
Eltűnik minden, ami fáj! Révbe ér a hajó, úgy nyilal beléd a szó, maradni volna jó!
- Csíkok a tükrön együtt futnak végtelen, de majd találkoznak,
Olyanok ők, mint te meg én, két sötétben fuldokló gyertyafény,
Két csillag, ha egyszerre hullik, ritka és csodás, fényük ki nem alszik,
Egy bukó repülés, kéz a kézben, aztán ébredés az örök létben!
-Ennyi volt, szép lassan lejár és vissza nézed.
Volt benne jó és rossz talán, de mind megérte,
Még egyszer szemtől-szembe állsz és búcsút intesz,
Eltűnik minden, ami fáj! Révbe ér a hajó, úgy nyilal beléd a szó, maradni volna jó!
- Két kis srác a téren együtt szalad, versenyeznek, ki éri el a falat,
Én az egyik vagyok, arra gondolok, hogy hagyok-e majd hátra valamilyen nyomot,
Amiből majd kitalálhatod, hogy mi az ami engem foglalkoztatott,
Hogy miért éltem, mennyit értem vagy hogy egyáltalán jár-e nekem érem...