Minden jó csak álom, s egyszer véget ért.
Messze száll a szépség, mint a szél…
Ezt mindig tudtam, mégis hittem én
Hogy vágyaimnak fejet hajt a cél.
Látom már,
Ha most kezdődne más lennék
Nyerhetnék pár percet, istenem
De kellett néhány év hogy végre most
Elmondhassam az, hogy ismerem
Tudod ő jó / Olyan jó
Ő nem kér / Soha nem kér
Mért hogy mégsem maradt enyém / lehet enyém
Én tudtam ez vár rám, hisz neki már több kell mint én, több biztonság…
Nem tűr a képzelete béklyót…
Már ismerem őt!
Magad vagy
És egyedül kell boldogulj
Senki sincs, ki csak melletted áll
Ó hányszor éltettek e frázisok
Mégis vártam azt, hogy visszatérsz
Visszanézve van mit másképp játszanék /van mit másképp játszanék
Nyerhetnék pár percet, istenem / Tudom jól hibáztam sokszor
De kellett néhány év hogy végre most
Elmondhassam azt, hogy ismerem
Tudod ő jó / Olyan jó
Ő nem kér / Ő nem kér
Mért hogy mégsem maradt enyém / lehet enyém
Vele lennék, szeretem rég
De ha mennie kell
Mért van itt, mért nem hagy el?
Tudod ő jó
Ő nem kér
Mért hogy mégsem lehet enyém
Az meglehet a biztos nyugalom kell neki rég, ad új erőt…
Nem tűr a képzelete béklyót..
Már ismerem őt!
Másképp lesz ha újra kezdem…Már ismerem őt!