Emlék ma már, hogy szerettelek téged,
Kihűlt parázs a szívem rejtekén.
Elszállt a vágy, mely egykor bennem égett,
S egyszer talán egészen elfeledlek én.
Nincs búcsúzás, mely egyiknek se fájjon,
Két jóbarát fog mégis most kezet,
Lásd így a szép, s én szívemből kívánom:
Légy boldogabb, mint én voltam veled!
Utolsó csókkal búcsúzunk ma este,
Szívünk még egyszer gyorsabban dobog,
De mindhiába keresném szemedbe'
A régi fényt, már nem találom ott.
Emlék ma már, hogy szerettelek téged,...
...Légy boldogabb, mint én voltam veled!