Elvitte a szél…
In memorian Tardy György
Néhány éven át, élt egy jó barát,
Kivel együtt éltünk nappal, s éjen át
Néhány éven át, vártunk a nagy csodát,
Hogy megváltozik általunk az egész világ…
Néhány év után, az álom tovaszállt,
Más utakra tévedt a két jó barát,
Üres a kikötő, csendesül a vihar,
Életed révbe ért, nincs már semmi baj…
Elvitte a szél, a vitorlás hajód,
Néhány év a kikötőben életed ennyi volt,
Lassan szakadt el az utolsó kötél,
Hívott a messzeség s te elmentél,
Elvitted magaddal mi örökre tiéd,
S mi itt maradt velünk, a dal a miénk,
Vihar sodorta el törékeny szívedet,
De szóljuk meg szót, éneklünk éneket…
Csendes a világ, remeg a szívem,
Nincs bennem erő, nincs bennem félelem,
Nem hangzik fel kérdés, nincs már több miért,
Csak elindult egy hajó, s végleg hazatért…
Tudom merre vagy, hol keresselek,
Szívem mélyén van egy hely, ami csak a tied,
Őrzöm csendesen emlékeidet,
Gyertya fénye utat mutat, míg haza érkezek…
Elvitte a szél, a vitorlás hajód,
Néhány év a kikötőben életed ennyi volt,
Lassan szakadt el az utolsó kötél,
Hívott a messzeség s te elmentél,
Elvitted magaddal mi örökre tiéd,
S mi itt maradt velünk, a dal a miénk,
Vihar sodorta el törékeny szívedet,
De szóljuk meg szót, éneklünk éneket…