A vágy egy furcsa, bolondos álom,
lopva jő és suhan tovább.
Az álom egyszer, ha valóra válik,
a boldogság nem vendég lesz
nálunk talán.
Az én szerelmem már nemcsak álom,
a földön jár, s oly jó, hogy minden nap látom.
Lolitám, szép szerelmem, vágyódva nézlek,
az életem tiéd, érte csak egyet kérek.
Ah, szeress, szeress, az élet egy nagy regény,
s e nagy regény pár lapja miénk.
Lolita, kacagj, nevess, az nékem legszebb zeném,
dalold, az élet kettesben szép.
Úgy szép az álmunk, ha ébren álmodunk.
Nincs ébredés, örökös a nyár, Lolita,
a boldog élet, Lolita, vár.
Ez az, mit szívem kínál,
Ó, jöjj Lolita, álmodjunk csak tovább,
egy életen át, Lolita,
a boldog élet, Lolita, vár!
Ez az, mit szívem kínál,
Lolita, jöjj, szerelmem vár!