Vsz.1:
Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben.
A köpeny vállamon már eszmévé szakadt.
Szolgáltalak, Múzsám, menvén az ég alatt,
s nem álmodott még hejh! szerelmet senki szebben!
Vsz.2:
Az éjjel hazafelé mentem,
éreztem bársony nesz inog,
a szellőzködő, lágy melegben
tapsikoltak a jázminok...
Bridge1:
Mint a természet gyermeke,
ugyanúgy vadnak születtünk.
Vár a dicsőség hegye,
a halál sem ver bennünk
tanyát!
Refr.:
Stoppos az út szélén,
árokban az óra.
Ébredés a kocsi hátsó ülésén
Dean Moriartyra gondolva.
Vsz.1
Vsz.2
Bridge1
Refr.
Bridge2:
Majd gyermekeink egy szép napon azt fogják hinni, hogy szüleik békés, rendezett, nyugodt életet éltek; minden nap felkeltek és büszkén elindultak az élet járdáján. Fogalmuk sem lesz róla, milyen képtelenül vad, őrült és szertelen volt valójában az életünk...
Bridge1
Refr. ×2