Úgy éltem én, mint ahogy él bárki más
Nem tudtam azt, vár-e még új állomás
Elhűlt szavak kertjében szál jégvirág
Ez voltam én, nem vártam már nagy csodát
Ő meg én, csak véletlen vagyunk
Ő meg én, már összetartozunk
Ő meg én, csak együtt élhetünk
Ő meg én, csak együtt létezünk
Úgy élek én, mint ahogy senki más
Most már tudom, itt van a végállomás
Új nap hevén olvadt el egy jégvirág
A sors közbeszólt, megváltozott a világ
Ő meg én, csak véletlen vagyunk
Ő meg én, már összetartozunk
Ő meg én, csak együtt élhetünk
Ő meg én, csak együtt létezünk
Ő meg én, csak véletlen vagyunk
Ő meg én, már összetartozunk
Ő meg én, csak együtt élhetünk
Ő meg én, csak együtt létezünk