Hogy ha a gépünk messzire szárnyal
És hull alá a sok-sok vitéz.
Gépből, ha ugrik az ejtőernyős század,
És a pilóta lenéz,
Látja a sok hőst a földre szállni
S könnyezve búcsúra int,
Gépből, ha ugrik az ejtőernyős század,
Vidáman egymásra kacsint.
Dörren a puska és robban a gránát,
Mindenütt ég a határ.
Bömböl az ágyú és szántja a földet,
Körülötte arat a halál,
Még haza gondolsz, egy csinos barna lányra,
Aztán előre rohansz.
Szétveri fészkét az ellenség hadának
Az ernyős roham,
De, még haza gondolsz egy csinos barna lányra!
Aztán előre rohansz,
Megvédi édes hazánkat
A vitéz magyar roham!