Volt…
Egyszer volt egy nem várt érkezés, egyszer csak kérték
Bár, erre nézve nincsen semmi tény
Nem kérték szebben még
Imákat suttogott a szél és veled válaszolt az ég,
így indultál útnak.
Volt, egyszer volt egy nem várt ébredés,
egyszer csak történt
Bár erre nézve sincsen semmi tény
S te mást találtál, mint én.
Alig hogy többet értettél
és máris visszakért az ég
így indultál újra, és
Átlépted még és már küszöbét,
mi lentről nem látszik, míg
Alig van lényeges különbség,
mi fentről már látszik, már
Nem hallják, bárhogy is üzennéd,
mi lenn-fenn sem számít, már
feléd tart szinte ismerősként,
az idejét vesztett lét.
(Zene)
Van, az egyszer voltból másik ébredés,
ha nem is kéred,
Bár, erre nézve sincsen semmi tény,
Ne félj, nem képtelenség,
hirtelen minden összeér,
Színtiszta szándék lakhelyén
Hát hogy lenne vége? És…
Átlépted még és már küszöbét,
mi lentről nem látszik, még
alig van lényeges különbség,
mi fentről már látszik, már
nem hallják, bárhogy is üzennél,
mi lenn- fenn sem számít,
már feléd tart szinte ismerősként,
az idejét vesztett lét.
Egy nyitott könyv az életed
Most végre értheted,
Miért is tart az út már fölfelé, csak fölfelé?
És..
Átlépted még és már küszöbét,
mi lentről nem látszik, még
alig van lényeges különbség,
mi fentről már látszik, már
nem hallják, bárhogy is üzennél,
mi lenn- fenn sem számít,
már feléd tart szinte ismerősként,
az idejét vesztett lét.
S átlépted még és már küszöbét,
mi lentről nem látszik, még
alig van lényeges különbség,
mi fentről már látszik, már
nem hallják, bárhogy is üzennél,
mi lenn- fenn sem számít,
már feléd tart szinte ismerősként,
az idejét vesztett lét.