csak ennyi, s nem volna más
csak féltveőrzött tény, sok
eltorlaszolt kép, semmi más
semmi más, csak álnok
szenvedély
sok hosszantartó szép helyén
ha tényleg nem volna más, csak
azt kérném
a rossznak átkelõhelye nem
csak az az 1, az az 1 ne legyek
ha tényleg nem volna más
csak elhasznált esély, és
vásárolt remény, semmi más
semmi más, csak megszeppent
s remélt
sok szétzúzható érv helyén
csak ennyi, s nem volna más
hogyan kérném
a létnek olcsó ékszere nem
csak az az 1, az az 1 ne legyek
majd valaki más, valaki más
aki a csendből semmit meg nem
értene
valaki más, valaki más
aki a széphez a napnak háttal
kezdene
kinek oly távol az ott, valahol
kinek mindegy, hogy épp kirabolt
csak ennyi, s nem volna más
csak végtelen szeszély és
megperzselt erény
semmi más, semmi más
s a kímélet helyén, csak
kíméletlen szenvedély
ha tényleg nem volna más
hogy kérném
a bánat ébredő fele nem
csak az az 1, az az 1 ne legyek!
majd valaki más, valaki más
aki a kincsit szerteszéjjel engedi
majd valaki más, valaki más
akinek nincs mit a más szívébe
rejteni
a keveset áldani ne keress
az az 1, az az 1 ne legyek!
majd valaki más, valaki más
aki a csendből semmit meg nem
értene
majd valaki más, valaki más
az a más nem, ne én, csak ne
én legyek
majd valaki más
aki a kincseit szerteszéjjel engedi
majd valaki más, valaki más
akinek nincs mit a más szívébe
rejteni
majd valaki más