sok-sok egymás ellen szép
hányszor megzavar
sokmindent felcserél
s mint ki rosszat tenni fél
inkább úgy teszünk, mint kéne
míg a nap lát
bármi kétely
alig érhet
a földforgással másra néz
őrizetlen hagyva minden
gyermekét
s a csenddel ránkhajló sötét
mennyi furcsa árnnyal ébred
a kicsi nagy lesz
a nagy meg így lesz kicsivé
most
és látszik már egy volt van lesz világ
egy csodaszép
álmod eltévedt veled
másképp mindez hogy lehet
amit ébren, hosszan mindhiába vársz
most legalább
nem szóból font varázs
nem gondolat, mit nem hiszel a magadénak
amit vársz, jöhet még szembe veled
hogyha legalább gondolsz rá
néhány mindent tűrő szép
ott lesz másnap is, ha reggel
visszatérsz
kicsit szégyelled magad
mennyi mindent is nem értesz
pedig volt már
százezernyi
tévedésed
és látszik már egy volt van lesz világ
egy csodaszép
nem, te nem tévedtél el,
csak a nemvárt jött közel
és mert sokszor volt, hogy nem
figyeltél rá
most legalább
azt tudd, hogy nincs határ
a tény s talányok szűk közén
még megtalálnád
mert ott vár, a mindig volt
kortalan vágy
egyszer legalább hallgass rá
látszik már egy volt van lesz világ
hát most legalább, azt lásd
mit te is akartál
s ha majd eltűnik a volt van lesz világ
legalább, mit a reggel kulcsra zár
ne engedd el, mert elviszi a napi bánat
legalább
őrködj a kulcsod felett és várj.