Irány a Balaton,
A Trabantba berakom
A fekete-fehér kalapom
Pom-pom-pom
Pompás az idő,
Kockás lepedő
Bontás lesz itt.
Ez nem is vitás.
Nézem a fákat, a rétet,
A zöldet, a kéket.
A víz is kezet fog
Most az éggel.
Az emberek nézik,
De nem nagyon értik,
Mihez is kezdenének a széppel…
Mihez is kezdenének a széppel???
Pedig az ott van
Minden bokorban.
Ott van
Minden mosolyban.
Ott van
Minden szemben.
Ott van benned
És ott van bennem…
Délután 3
Lángos a számban
Almalé a pohárban.
Fújom a füstöt a Napra,
Hátha lassabban megy
Tőle Nyugatra…
Egy házaspár sétál el előttem.
Kezük a lábuk mellett,
A szívük ködben.
A férfi azt fújja, hogy
Milyen szar ez a világ.
Nem veszi észre,
Hogy semmit se lát…
Mert a szépség ott van
Minden bokorban.
Ott van
Minden mosolyban.
Ott van minden szemben.
Ott van benned
És ott van bennem…