Csuda ez a hely, csupa fura fej,
Nem ez ami kell, de mégse megyek el.
Unom a zenét és fáraszt a beszéd,
Egy pali ide lép és játssza az eszét.
Telt ház megint, jó szokás szerint,
De valahogy nem vagy itt.
Pár szép szavad erdőbe vitt.
Ez van én csíplek nagyon,
Hát mért hagyod, hogy itt heverjek parlagon?
Én belegebedek, ha elveszítlek,
Ha elhagysz én keresztre feszítelek.
Kell az, ami nincs, mindig az a kincs,
Kellene a csók, hogy megérints.
Zűr van ide bent, a test szava szent,
Ha elkaplak, rájössz, hogy mit jelent.
Várlak megint rossz szokás szerint,
De nem igazán vagy itt,
Az volt hülye, aki benned hitt.
Rád gondolok, állok egy bárpultnál,
Száz szív dobog, Budapest sorban áll.
Rád gondolok, ha látnál elájulnál,
Szép kis dolog, de a kölcsön visszajár.
Sok az, ami sok, lesnek a sasok,
Gizda pasasok, kérdik ki vagyok.
Kiteszik a lét, én vagyok a tét,
A rossz duma sem ér, hogy "Kotródj odébb!"
Rájuk hagyom, ez nem az én napom,
Te vagy az én bajom,
Rendelek még, pedig forog a szék.
Ez van, kiadom magam,
Kellesz, mint a víz a sivatagban.
Ajtót lesem, rá szegezem a szemem,
Isten óvjon, hogy az alibid jó legyen.
Repül az idő, el kel aki nő,
Csak én maradok egyedül, ez feltűnő.
Sok az, ami sok, egy taxit akarok,
Ha nem leszel otthon, én kiakadok.
Hajnal megint, az órám szerint,
A pultos rám legyint,
Indulni kell, majdnem üres a hely.
Rád gondolok, állok egy bárpultnál,
Száz szív dobog, Budapest sorban áll.
Rád gondolok, ha látnál elájulnál,
Szép kis dolog, de a kölcsön visszajár.
Rád gondolok, állok egy bárpultnál,
Fél mondatok, egy idegen vinne már.
Rád gondolok, hányszor és mit mondtál,
Szép kis dolog, de a kölcsön vissza jár.
Rád gondolok, állok egy bárpultnál,
Száz szív dobog, Budapest sorban áll.
Rád gondolok, ha látnál elájulnál,
Szép kis dolog, de a kölcsön visszajár.
Rád gondolok, állok egy bárpultnál,
Fél mondatok, egy idegen vinne már.
Rád gondolok, hányszor és mit mondtál,
Szép kis dolog, de a kölcsön vissza jár.
Rád gondolok.