Vezér: Ügyes vagy fiú, ügyesen szólsz a néphez,
Bár szerintem nincsen közöd az egészhez.
Rontod itt a levegőt, mindenkit ámítsz.
Szállj le itt a magas lóról, s kérhetsz bármit.
Jó hasznát vehetném a varázslataidnak,
Én a porral csinálom az ünnepet,
Minden nap.
Mester: Boldogok a lelki szegények,
Mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak,
Mert ők vígasztaltatnak.
Boldogok a szelidek,
Mert ők öröklik a Földet.
Akik éheznek, szomjaznak az igazságra,
Mert ők megelégítetnek.
Boldogok az irgalmasok,
Mert irgalmasságot nyernek.
Boldogok a tiszta szívűek,
Mert meglátják az Istent.
Vezér: Élvezd az életet, mert élvezni jó.
Élvezd mit megkapod, mit akarsz, mi jó.
Amiről papolsz az felejthető,
Ami a lényeg, az megvehető.
Amiről papolsz az felejthető,
Ami a lényeg, az megvehető.
Mester: Boldog, aki békét teremt,
Mert ő Isten fia.
Kit az igazságért üldöznek,
Övé a mennyek országa.
Áruló: Valahol megérzik majd millióan, eljött az idő.
Vége lesz a szenvedésnek, magból az élet kinő.
Együtt: A gondolat a szó, egymásra rá talált,
Akkor mondhatjuk, megálljunk,
Mert itt van már a kánaán (kihúzva)
Mester: Boldogok legyetek, ha miattam,
Gyaláznak, üldöznek titeket.
Ha rosszat hazudnak rólatok,
Ti csak örüljetek.
Ujjonjatok, mert jutalmatok,
Bőséges lesz a Mennyben.
Így üldözték a prófétákat is,
Kik előttetek éltek.
Vezér: Ez egyre veszélyesebb, valamit tennem kell,
Mert nem elég a jóra vágyni a jót akarni kell.
Nem elég a jóra vágyni, hogy mi lesz a jó,
Azt én döntöm el.
Tömeg: Megértik majd millióan, eljött az idő,
Vége lesz a szenvedésnek, magból az élet kinő.
Vezér: Gyere velem, ez így nem lesz jó.
Segítened kell, mert egyedül nincs erőm.
Lány: Az egyiket jól ismerem