Generáció
Supernem
keresed a tieid, hordod a hajakat, a színeket
rád néz valaki, de ő nem az akin látszik
tudja nem tud valamit
hogy félrevezessen átver és alakít valakit
Ordít rád, de úgy sem ért,
a mi generációnk többet élt
nem kell nekünk bölcsesség
az utcán tanultuk meg rég.
Minden fal megroppan,
ha együtt lépünk megdobban
az ősök kértek csak nehogy elcseszd,
a valóság szólt a képzelethez.
Járod az utcát, hajtod az ismert helyeket
Ugyan az az ajtó, mégis bevered a fejedet
Játszik a zenekarod nézed a kirakatot lenne valaki
De most még nem akarod
Hunyd le a szemed és változtasd meg az alakod
Ordít rád, de úgy sem ért,
a mi generációnk többet élt
nem kell nekünk bölcsesség
az utcán tanultuk meg rég.
Minden fal megroppan,
ha együtt lépünk megdobban
az ősök kértek csak nehogy elcseszd,
a valóság szólt a képzelethez.
Ordít rád, de úgy sem ért,
a mi generációnk többet élt
nem kell nekünk bölcsesség
az utcán tanultuk meg rég.
Minden fal megroppan,
ha együtt lépünk megdobban
az ősök kértek csak nehogy elcseszd,
a valóság szólt a képzelethez.
Ordít rád, de úgy sem ért,
a mi generációnk többet élt
nem kell nekünk bölcsesség
az utcán tanultuk meg rég.
Minden fal megroppan,
ha együtt lépünk megdobban
az ősök kértek csak nehogy elcseszd,
a valóság szólt a képzelethez.
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Papp Szabolcs
szövegíró: Papp Szabolcs
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 42832