Kinéztem, bámultam,
nyitva volt nálam az ablak.
Láttam, az árnyékban
valaki tovaosont.
Ő volt az asszony,
kit én úgy imádtam,
mindenem az asszonyom.
Fáj, fáj, fáj, Delilah,
állj, állj, állj, Delilah!
Hűtlen asszony,
állj meg egy percre már,
hisz tárva az ajtó
és itt minden csak reád vár.
Kérlek, hogy próbáld meg,
egyszer majd visszatérj hozzám,
árnyékod meglátom
újra majd itt a falon.
Ő lesz az asszony,
kit újra imádok,
mindenem az asszonyom.
Fáj, fáj, fáj, Delilah,...
...és itt minden csak reád vár. Ó!
Ő lesz az asszony,
kit újra imádok,
mindenem az asszonyom.
Fáj, fáj, fáj, Delilah,...
...és itt minden csak reád vár,
hisz tárva az ajtó
és itt minden csak reád vár.