Sok szerelmes párt, ki lent a téren járt mily gyakran nézegettem Én
Lágy ragyogás ült mindnek arcán,
olya csodás mint egy égi fény
Tudtam csak rám nem vár, e bűvös szép sugár, e fénnyle írott költemény
egy ilyen szörnyűséges arcot nem lát az égi fény
De íme jött egy angyal és rám köszönt
egy földön túli bájos tünemény
Elment, de látom még, orcámon csókja ég
nem ért még ily jó tétemény, hisz újra éledt a remény, hogy rám ragyog az égi fény
Ó szentséges Mária, ha égi szemed rám tekint látod szolgád igaz életét
Ó Istenek anyja én százszor különb vagyok, mint a durva lelkű, bűnös csőcselék
Hát adj választ Mária:Mért gyúlt e szenvedély, Esmralda mért kísért?
Nincs nyugtom, nincs békém,a máglya érzem bennem és, s e szörnyű tűz a lelkem tépi szét
Tűzbálvány, tűzörvény e pokol béli lány.
MInt örvény, bősz ármány a kín torkába ránt
A lány szövi a terveket, ő tette sátán prédájává lelkemet.
A lány elé, az Úr betett, ő tette ily gyengévé gyarló teskemet.
Hát könyörgöm Mária, most védj meg engem tégy csodát
hogy tűnjön el e kínzó látomás.
A sátán...., ó hagyd, hogy tűz ölelje át, ó hagyd, hogy Én öleljem őt és senki más.
Tűzbálvány, tűzörvény.....hozzád őt,
nem véd meg már törvény....
Isten óvja lelkét,
Isten óvja lelkem,
Én ölelem őt hát!!!