Olcsó kis játék részedről,
De rajtam még is átgázol
Ez a kép, ami minket ábrázol.
Mond, miért hagytad rám?
Úgy is visszaadom,
Hiába felejtetted itt,
Ezen a hasztalannak hitt asztalon,
Ha már lepattantál.
Akkor minek adtál, minek adtál
Annyi mindent nekem?
Hogyha kirepültél, ahogy csak tudtál
És elfelejtetted a nevem.
Akkor minek adtál, minek adtál
Annyi mindent nekem?
Hogyha kirepültél, ahogy csak tudtál
És elfelejtetted a nevem.
Most már elmondhatom,
Mikor az élet ekéi a homlokom,
Végig szántották azon
Az elátkozott napon,
Milyen egyedül maradtam.
Mert mire túl lettünk a harcokon,
Csak egy ránc lettél az arcomon
És megfakítottál.
Akkor minek adtál, minek adtál
Annyi mindent nekem?
Hogyha kirepültél, ahogy csak tudtál
És elfelejtetted a nevem.
Akkor minek adtál, minek adtál
Annyi mindent nekem?
Hogyha kirepültél, ahogy csak tudtál
És elfelejtetted a nevem.