Néha
Magna Cum Laude
Nap, ha hozzád ér,
Engedd meg hogy én legyek
Az árnyékot adó falevél.
S a nagy fagyok előtt,
Hogy pár percünk legyen,
Majd én leszek a pilótád
Ki átrepít a jéghegyen.
Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc,
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz.
Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc,
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz.
Csak egyszer kellett valakinek,
Rám várnia.
Hisz tovább tartott az utam,
Mint a leghosszabb kálvária.
S van, hogy senkit nem érdekel,
Hogy milyen illatú a kertem,
Mert én nem érem el őt,
És a másik nem ér el engem.
Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc,
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz.
Néha kevés egy élet,
Néha elég egy perc,
Ahhoz, hogy meghódítsd
Azt, akit majd a sírig ölelsz.
album címe: Csak ülünk és zenélünk
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: Warner-Magneoton
zeneszerző: Mező Mihály
Szabó Tibor
szövegíró: Kara Mihály
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 14511