Itt ülsz az ölemben, pedig fáradt vagyok, engem
Mégis érdekel, hogy milyen volt a napod.
Mikor hozzám szólsz, legalább be hazudj nagyot,
A szemembe nézz, ha már melletted vagyok.
Amit vetítettél, nekem hiteles sztorinak látszott,
Miért is kételkednék, a bizalom kézre játszott.
De Ő csak játszott!
Fejed az ölemben, én meg egy állat vagyok,
Hallgatom, hogy Te mit tennél a helyemben.
Mielőtt beléd fojtom a szót, talán jobb, ha rám hagyod,
Úgysem tudhatod, mi jár most a fejemben.
Csak vetítettél, én meg nyeltem a nyugtatót,
Minden pont elé tettél logikai buktatót.
De bukta volt!
Kérdésre választ várok, mint bárki más.
Lehet, a kiváncsiságom fáraszt már,
De túl sokat késik a vallomás.
Történt, ami történt, mégis érdekel a vége,
Ha jönnie kell, mert ez az a pont,
Majd én teszem helyére.
Remélem megérte!
Egy idő után nem értettem, hogy minek a könny, és hogy
Miért változott olyan sűrűn a forgatókönyv.
Kérdésre választ várok...
de most...
Kérdésre választ várok, mint bárki más.
Lehet, a kiváncsiságom fáraszt már,
De sok helyen csúszik a vallomás.
Történt, ami történt, mégis érdekel a vége,
Ha jönnie kell, mert ez az a pont,
Majd én teszem helyére.
Tudod, ahol a pont, ott van a vége!
Lehet, hogy ott a pont! Itt meg a vége!