Volt, amikor még kék volt az ég,
És a tenger hangja csak nekem zenélt,
Tudtam jól, hogy eljön majd a nap,
Mikor újra a karomba zárhatlak.
Fogom majd a két kezed,
Csodálom a szép szemed,
De félek kicsit, itt legbelül,
Hogy a ma este oly gyorsan elrepül.
Ref.:
Nyugtass meg, védj meg kérlek,
Mondd azt, hogy nem hiába,
nem hiába élek, hogy nem hiába élek.
Mert a szívem már a tiéd,
És a lelkem is csak neked zenél,
A szívem már a tiéd,
És a lelkem is csak neked zenél.
Hidd el, ez a pillanat,
Hogy itt vagy ettől boldogabb,
Hidd el, mást nem adhatok,
Csak a szívem, ami érted dobog.
Ref.:
Nyugtass meg, védj meg kérlek,
Mondd azt, hogy nem hiába,
nem hiába élek, hogy nem hiába élek.
Mert a szívem már a tiéd,
És a lelkem is csak neked zenél,
A szívem már a tiéd,
És a lelkem is csak neked zenél.