Minden nap kezdetén felkeltem
és kitört rajtam a frá-á-á-ász.
A földön, az ágyam előtt
száz koszos cipő, ettől a hideg ráz.
Ó, ez a cipőpucolás egy embernek
például egészen má-á-ás.
Cipőinek száma mindössze kettő,
néhány perc és teljes a tisztaság.
De a százlábú sorsa olyan nehéz,
minden nap ötven pár cipő pucolásra vár.
Volt egy gondolatom, mely olyan merész,
hiszen itt százlábúnak cipőben járni kár.
Eltelt egy rövid idő,
s megvalósítottam az ideá-á-át:
Az gúnyoljon ki, aki még egyszer
engem ebben az életben cipőben lát.
De a százlábú sorsa olyan nehéz,
minden nap ötven pár cipő pucolásra vár.
Volt egy gondolatom, mely olyan merész,
hiszen itt százlábúnak cipőben járni kár.
De a százlábú sorsa olyan nehéz,
minden nap ötven pár cipő pucolásra vár.
Volt egy gondolatom, mely olyan merész,
hiszen itt százlábúnak cipőben járni kár.
Ó, nagyon kár! Ó, nagyon kár!