Kis falu a Dunántúlon, ahova én mindig visszavágyom
Magyar nóták
Kis falu a Dunántúlon,ahova én mindig visszavágyom,
Ahol boldog gyermekkorom ,ködbe vesző emlékeit látom.
Ott,ahol az ablakokban égő piros muskátli virágzik,
Ott,ahol a jó bort termő szelíd dombok lankás háta látszik.
Beszédesek az emlékek,bevésődtek a lelkembe mélyen,
Gondolatom ott jár most is,túl a Dunán,egy virágos réten..
/:Az lesz majd a boldog óra,amikor én újra viszontlátom,
És azt,aki régen vár rám,végre ismét két karomba zárom.:/