Mintha tavasz volna,almavirág nyílna a szemedbe nézek.
Mintha az egész föld nem körbe járna,ha csókollak téged.
A kék selyem égről aranyból hímezve ezer csillag néz rám.
Mégis drágább nékem földi csillagképem rám ragyogó szemed
Két fekete gyémánt.
Mintha már ősz volna,hervadna a rózsa,hogyha hallok rólad.
Mitha az egész föld gyászruhába járna,ha felőled szólnak.
/:A fekete ég is könnyben sirat téged egy csillag se néz rám.
Tavasz sosem lehet másra néz a szemed,két fekete gyémánt,
Két fekete gyémánt.:/