Szamos vize ott kanyarog,ahol az én kicsi falum látszik,
Ahol az én édesanyám sóhajtása imádsággá válik.
Álmaimban mindig látom fájó könnyét amit ejtett értem,
S látom,mikor az a kislány piros rózsát adott egyszer nékem.
Szamos vize ott kanyarog,ahol egyszer boldog voltam én is,
Ahol az én boldogságom el nem múló bánatom lett mégis.
/:Istenem,de régen volt már,nem mesél más,csak a Szamos róla,
Amikor úgy nyár elején kinyílik az első piros rózsa.:/