Nótaszótól hangos az én virágos kis házam tája.
Ezen a nagy kerek földön tudom is,hogy nincsen párja.
Imádságos csendes estén felnézek a magas égre.
A csillagok azt ragyogják a jó Isten úgy teremtett,
nótaszóval,jó kedvébe'.
Ha meg olykor nehéz órán szomorú a szívem tája.
Akkor is csak bele sírom bánatomat a nótába.
/:Tudom is,hogy a jó Isten letekint az énekszóra.
Csillagszeme rám mosolyog,megérti,hogy a magyarnak
imádság a magyarnóta.:/