1. Az emlék elől senki nem bujdoshat el,
A képek visszatükröződnek,
A hangok megszólalnak, minden oly közel,
De sajnos ez csak képzelet.
2. Lehajtott fejjel ülök sokszor egymagam,
Az árnyak átkarolnak engem,
A csendben álmodozva minden rendben van,
De a kép, a hang az arc nincs itt velem.
R1. Mióta láttam a szemed tiszta fényét,
Azóta nem tudok élni nélküled
Mióta megbűvölt egy pillanatnyi szépség
Azóta szeretlek én, de nem lehet, mért nem lehet
3. Az álmok folytatása végleg elmarad,
Az évek messze érnek tőlem
Ha egyszer mégis árván érzed majd magad,
Jusson eszedbe az én nevem
R1.
R2. Mióta egyszer én Veled boldog voltam,
Azóta számomra csak Te létezel,
Mióta egyszer én Tőled elbúcsúztam
Azóta várom azt, hogy visszaérkezel
R2.
Próza: Ha soha többé nem látnálak, vagy minden nap látlak,
az lassan-lassan mindegy már nekem, én Veled alszom, és Veled ébredek.
Ez régen több, sokkal több, mint szerelem