Haza megyek elfáradva éhes vagyok,
Ennék, hogyha étel volna az asztalomon,
Nem főzött az asszony, nincs itt ebéd
Vár az ágyba felfeküdve; mi kéne még?
Nem kell egyéb semmi, nekem már ez is elég.
Csak follyon a vodka a rum es a bor,
Nem számít az élet, a pénz és a kor.
Én szeretem a nótát meg a vonót
Az életembe senki bele nem szól.
Azt mondják a haverjaim fürge vagyok,
De a kocsma, hogyha nyitva tart én ott ragadok,
A kocsmáros a bevétellel elégedett,
A pénzem mikor viszem haza szégyenkezem.
Hát, egyszer talán én is mégis gazdag leszek.
Kirúgtak a munkából de van új melóm,
Hazafele örömömben jól berúgok,
Megörvend az asszony, ha haza jutok,
Dicséretért állok sorban, de sosem kapok.
Maradok a régi, de egyszer majd megjavulok.