Mert voltak olyanok,
akik még nem látták,
hogy volt ott egy olyan ok,
Mire rátaláltál.
És nézted mögüle,
Hátha látja többi,
Vizsgáltad örül-e,
S nekiálltad lökni.
Érezted szanaszét,
A Virágporos légben,
Három pipacsnak ment,
A funyíró gépem.
Ez nem olyan könny,
Nem sírok érted,
Ez a könny most ne
Érintsen meg téged,
Nem kell hogy bújjál,
Nem kell hogy meséld,
A barátnoid tudják,
Ismerik e mesét.
Mert vannak olyanok,
Akik így csinálják,
Egy darabig ez mehet!
Aztán meghátrálnál
Nem én?! Mondja rá!
E szavakat kezestül,
Érvényesíti hamar,
És rá is jön hát „egybül”.