Ó bajadérom
Dolhai Attila
hogy nekem valaki is diktáljon?
Akármit követel a sors,
a magam ura vagyok én!
Nincs vita már,
ott lebeg ez a cél.
Hívogat egyre csak az arc,
amelyik maga a tökély.
Úgy vágyom rá, mint soha még,
szerelme kínját nem szenvedték, így soha még.
Micsoda ármány fonja meg őt,
s engem sivár nyomorba dönt.
Micsoda érdek dönt így fönt?
Amikor a Gangesz parton még,
meditáltam otthon gyermekként,
kísértett egy álom,
és ma újra látom,
azt, hogyan táncolt egy lány,
elbűvöl a fényes fátylán át.
Beiszom az édes látványát.
Súlytalan a lépte,
megvadulok érte,
hajnalig csókólnám!
Ó, Bajadérom, megigéz ez a tánc.
Ó, Bajadérom, lenyűgöz, babonáz.
Rajongva vágyom rád,
varázsod átformált,
nyugalmam elszállt,
testem, lelkem úgy kíván.
Mert hogyha táncolsz, ragyogó a világ.
Forrongó mámor süt a fátyladon át.
Mit nékem Hindusztán?
Teérted eldobnám.
Ó, Bajadérom, jöjj hozzám!
Mit nékem Hindusztán?
Teérted eldobnám.
Ó, Bajadérom, jöjj hozzám!
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Kálmán Imre
szövegíró: Brammer Julius
Grunwald Alfred
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 7558