Reggel van, csörög az óra,
Elindulunk mi mindjárt a nagy útra
Anya az idegesen pakolászik,
Apa még egy kicsit az ágyba visszamászik

Megy a nyüzsgés reggel még,
De senkit sem érdekel, hogy én mit szeretnék
Én vagyok a kicsi ötéves fiatok,
De látom, le van szarva, hogy mit is akarok

Induljunk el a nagy Budapestre,
Mert ezt terveztük az egész este
De apa még előbb bedob egy-két kávét,
Mert vezetni fog, és az nem játék

Százhússzal előzzük a lassabbakat,
Nem veszünk mi fel stopposokat
Süvítve elhagyjuk a Budapest táblát,
Anya kérdi: ugye, nem megyünk gyorsan, drágám?

Refr.:
Néz rám a házfalakról furcsán
Ó, a hatalmas Gyurcsány Feri
A fogát feni,
Meg akar engem ijeszteni.

Néz rám a házfalakról furcsán
Ó, a hatalmas Gyurcsány Feri
A fogát feni,
Meg akar engem ijeszteni.

Neonfényben úsznak a kirakatok,
De itt is le van szarva, hogy mit is akarok
Hatalmas házak vesznek körül,
A legtöbb gyerek ennek nagyon nem örül

El akarok menni az Állatkertbe,
A szüleim összenéznek, és mondják, hogy persze,
Én magam után mindig szemetet hagyok,
Nem tehetek róla, csak ötéves vagyok

Örülni fogok, ha az Állatkertben lehetek,
És ha közben vattacukrot ehetek
A majom meg a tigris mosolyognak rám,
De ha ők is, akkor én is lehetek vidám

Mikor kimegyünk, egy nagy plakát függ a falon,
Úgy néz ki, mint az állatkertben a majom
Elegem van, tényleg menjünk innen,
Sötét van, mostmár félelmetes minden

De még:
Refr.:
Néz rám a házfalakról furcsán
Ó, a hatalmas Gyurcsány Feri
A fogát feni,
Meg akar engem ijeszteni.

Néz rám a házfalakról furcsán
Ó, a hatalmas Gyurcsány Feri
A fogát feni,
Meg akar engem ijeszteni.