Piros Ildikó színésznő és Selmeczi György zeneszerző is életmű díjat kap a Magyar Mozgókép Fesztiválon
tovább
Napok, hetek, hónapok
ZöldÖvezet
Gyerekek voltunk, de megmozdult valami,
Találkozott a lámpás, meg aladin
Nem tudhattuk, hogy döntő a pillanat
Megérintettél, egy perc alatt
Búcsú nélkül ért véget, folytatás nem volt
Egy kaland a sok közül, gondoltam akkor
Biztos nem is emlékszik, barátja van már
Tovább állok én is, yoh, nő akad pár
Messze földre száműztem önnön magamat
Az élvezetnek éltem, üres tapasztalat
Barátságok születtek, emberek nyiltak ki
Ismerni kezdtem lelkem, de nem volt, aki
Oltotta szomjam, ételt adott
Oldotta szívem, mely megfagyott
Az ifjú évek lassan elmúltak
Boldogságom szirmai csöndben elhulltak
Üres élet kezdődött, hiú ábrándokkal
Déli bábot űzve futottam homokra
Esténként egyedül a szívem megszakadt
Az őrület határára sodort a gondolat
Nem lesz, ki keltsen, arcomat csókolva
Nem lesz, akiért várjam, mit hoz a holnap
Szorítsa kezem, rámhajtsa fejét
Az, akivel értelmet nyer ez az egész
(refr)
Napok, hetek hónapok, de nem is ez számít
Az, amit belülről érzek, szívből világít
Bármi rossz történjen, rádnézek kedvesem
Elillan minden gondom és boldogság terem
Egy nyári napon, a reményt veszteve
Újra ráleltem, az utam keresve
Nem fogott a kor rajta, ugyanúgy szikrázott
Hangja kedves, szép, mint a virágok
Íme egy emlék, a jobbik fajtából
Az ember nem sejtheti, mit kap a sorsától
Végre egy nap, amelyik nem volt hiába
Óvatos leszek, az biztos, ne essek hibába
Szívem kemény, jellemem egyenes
Hozhat az élet bármit, a kesztyűt felvettem
Nem hagyom soha többé, hogy engem bántsanak
Megküzdök mindenkivel, akinél lándzsa van
Nála viszont fegyver nem is volt
Talán csak a mosolya, mellyel megfogott
Legyőzött szóval, sebet nem ejtett
A gyengébbik nem ereje lett az én vesztem
(refr)
Napok, hetek hónapok, de nem is ez számít
Az, amit belülről érzek, szívből világít
Bármi rossz történjen, rádnézek kedvesem
Elillan minden gondom és boldogság terem
Találkozott a lámpás, meg aladin
Nem tudhattuk, hogy döntő a pillanat
Megérintettél, egy perc alatt
Búcsú nélkül ért véget, folytatás nem volt
Egy kaland a sok közül, gondoltam akkor
Biztos nem is emlékszik, barátja van már
Tovább állok én is, yoh, nő akad pár
Messze földre száműztem önnön magamat
Az élvezetnek éltem, üres tapasztalat
Barátságok születtek, emberek nyiltak ki
Ismerni kezdtem lelkem, de nem volt, aki
Oltotta szomjam, ételt adott
Oldotta szívem, mely megfagyott
Az ifjú évek lassan elmúltak
Boldogságom szirmai csöndben elhulltak
Üres élet kezdődött, hiú ábrándokkal
Déli bábot űzve futottam homokra
Esténként egyedül a szívem megszakadt
Az őrület határára sodort a gondolat
Nem lesz, ki keltsen, arcomat csókolva
Nem lesz, akiért várjam, mit hoz a holnap
Szorítsa kezem, rámhajtsa fejét
Az, akivel értelmet nyer ez az egész
(refr)
Napok, hetek hónapok, de nem is ez számít
Az, amit belülről érzek, szívből világít
Bármi rossz történjen, rádnézek kedvesem
Elillan minden gondom és boldogság terem
Egy nyári napon, a reményt veszteve
Újra ráleltem, az utam keresve
Nem fogott a kor rajta, ugyanúgy szikrázott
Hangja kedves, szép, mint a virágok
Íme egy emlék, a jobbik fajtából
Az ember nem sejtheti, mit kap a sorsától
Végre egy nap, amelyik nem volt hiába
Óvatos leszek, az biztos, ne essek hibába
Szívem kemény, jellemem egyenes
Hozhat az élet bármit, a kesztyűt felvettem
Nem hagyom soha többé, hogy engem bántsanak
Megküzdök mindenkivel, akinél lándzsa van
Nála viszont fegyver nem is volt
Talán csak a mosolya, mellyel megfogott
Legyőzött szóval, sebet nem ejtett
A gyengébbik nem ereje lett az én vesztem
(refr)
Napok, hetek hónapok, de nem is ez számít
Az, amit belülről érzek, szívből világít
Bármi rossz történjen, rádnézek kedvesem
Elillan minden gondom és boldogság terem
kapcsolódó videók
keressük!
