/Dósa Mátyás és Csifó Dorina/
Álmomban megjelent,
Egy furcsa árny.
Hallottam énekét,
Hívó szavát.
Tán most is álmodom,
Mert érzem én,
A Fantom, ez a titokzatos lény,
Rég bennem él.
Jöjj hát és énekelj,
Így kell legyen.
Én hozzám tartozol,
Egy vagy velem.
Nem küzdhetsz ellenem,
Mert hív az éj.
A Fantom, ez a titokzatos lény,
Rég benned él.
Ki arcod látta már,
Fél míg csak él.
Álarcod én leszek,
És hangod én.
Lelkeddel egybeforr,
És szárnyra kél.
A Fatom, ez a titokzatos lény,
Rég bennem él.
Tudtad hogy szín igaz,
Mit álmodtál.
Eljön egy éjszakán,
És rám talál.
Sejtelmes látomás,
Kit rejt a mély.
A Fantom, ez a titokzatos lény,
Rég bennem él.
Énekelj, ó énekelj
angyala zenémnek.
Itt él, rég bennem él,
A Fantom.
Énekelj!
HauuuHauuuHauuuuuáááááá.....
Még énekelj!
HauuuHauuuHauuuuuáááááá.....
HauuuHauuuHauuuuuáááááá.....
Énekelj angyal!
HauuuHauuuHauuuuuáááááá.....
Még, énekelj!
HauuuHauuuHauuuuuáááááá.....
Énekelj!
HauuuHauuuHauuuuuáááááá.....
Énekelj nekem!
Itt vagy nálam,
hol a muzsika trónja áll
Ez a hely, mely a zenének épült
szentély, oltár
Szent cél vár rád
azért jöttél, hogy beteljesítsd
Hangod hallani elég volt egyszer
tudtam, hogy zenémnek te adhatsz testet
s most itt vagy, hogy szolgálj.