Ó, ma csillagos az éjtakaró,
s a szívem olyan, mint a hajó,
melyet táncoltat a vihar.
Ó, szomorú szíved, az mire jó?
Majd meggyógyít e kis zeneszó,
nézzek én szemedbe, mi baj?
Szívbajok ellen, kisasszony, szedjen tangót!
Fáj, hogy csalódott? Ne szedjen brómot, tangót!
Nápolyba menjen vagy Venéziába,
ott se pihenjen az a pici táncos lába!
Csalja babája? Fütyüljön rája, tangó!
Szomjas az ajka? Ez minden bajra jó.
Simuljon hát hozzám egy éjjelen át,
amíg ez a zene szól jól, jól.
Már a kicsi szíved cseppet se fáj,
mert a füledben ott muzsikál
ez a csuda buja zene.
Már valóban csupa mámor a táj,
s ezt a receptet, mely csupa báj,
nem felejthetem sose.
Szívbajok ellen… (Refr.)