Elmúlt az éjjel és jött a reggel
Aztán a város majd újra elnyel
Ahogy az égig érő házak
Ha körbezárnak, nem látlak
Köztük a szavak csak üresen szállnak
Nem talállak, hiába várlak, nem talállak
Még nem voltam fáradt, nem engedett el,
Az aszfaltdzsungel, igen a betontenger
Az utamba állnak a falak
És körbe zárnak, nem látlak
Lassan eltűnnek az árnyak
De én csak várlak, téged sehol nem talállak
Valami kell, ami nagyon mély
De neked ennél minden többet ér
Itt állsz előttem lehunyt szemmel
Nem törődtem már a részletekkel
Mikor megérint a vágyad, éget a lázad
Én átölellek lassan, ahogy vártad
Tudom mindig vártad