Valamikor régen
nagy fehér házban éltem -
teteje volt a csillagos ég,
alja a folyóhoz leért.
A reggeli napfény,
felsétált a lépcsőn -
friss gyümölcsök illatával
asztalunkhoz tért -
Valamikor régen
a zsalukon zöld volt a festék -
a délutáni szellőt
virágszirmok kísérték -
Csengő szólt a vacsorához
friss hús volt a tálon -
apám, anyám, testvérem
énekemre táncolt
Valamikor régen
csillagot kerestem
ott abban a házban
önmagamra leltem -
de elhurcolták anyámat -
apámat megölték,
a ház fehér falát -
kereszttel megjelölték.
Testvéremet elvitték - katonának -
az utcákat jártam,
mint piszkos, gyűlölt árva.
egy nap hazajött bátyám
aludni készültem éppen -
a romok között hol egykor
oly boldogan éltem
Szálljon a kék madár -
szálljon az ember szívére -
adjunk egy szál kék virágot -
mindenki kezébe -