Őszi éjjel álmaimban,
Itt vagyunk a kiskocsmánkban,
Vígan úgy, mint rég,
Könycsepp egy nótáért,
Vidámsággal körbevéve,
Dallamok végéhez érve,
A bor is jó barát,
Prímás csak tamburázz!
refr.:
Ha emlékeim elhagynának,
Fénykép őrzi meg a mának,
Egy hang a bánatom,
Csak ezt dúdolgatom,
Most egyedül iszom rátok,
Lent hagytatok jóbarátok,
A csend lett az úr,
A nótához nem kell húr,
refr.:
Hogyha elmegyek tihozzátok,
Némán köszön a fejfátok,
Bánat a szívemben,
Fáj egyedül lennem,
Tovább élünk a halálnál,
Fenn az Isten asztalánál,
Úgy mulatunk mint rég,
Dalol velünk az ég,
refr.:
De addig iszom míg az álom,
Nem hoz össze a kiskocsmánkban,
Éppen úgy mint rég,
Könycsepp egy nótáért.