Ma ismét sűrű az éj, kiáltást sodor a szél,
Lehetsz hívő, lehetsz hitetlen, ma éjjel mindenki fél,
Keleten a helyzet változatlan, a népet altatni kell,
De gondolj csak arra jóbarátom, Jézust egy csók, egy csók adta fel!
Ki hallja meg, hogy pusztul a világ,
Ki hallja meg, hogy meddig még tovább,
Ki hallja meg, hogy ránkszakad az ég,
Ki hallja meg, hogy ennyi már elég?
Ki hallja meg, a népek jajjszavát,
Ki hallja meg, hogy túl sok már a lánc,
Ki hallja meg, egy élet mennyit ér,
Ki hallja meg, hogy túl sok már a vér.
Csak vendégek vagyunk itt a földön, egyszerű átutazók,
Addig amíg tart az utunk, lesz még egy-két boldog napunk,
Húzzad, mindig csak húzzad, mindig csak húzzad, húzzad,
Húzd az igát, addig amig beleszakadsz.
Ki hallja meg, az idők szavát,
Ki hallja meg, a gyermek fájdalmát,
Ki hallja meg, a holnap mit ígér,
Ki hallja meg, hogy sír és enni kér.
Csak vendégek vagyunk itt a földön, egyszerű átutazók,
Addig amíg tart az utunk, lesz még egy-két boldog napunk,
Húzzad, mindig csak húzzad, mindig csak húzzad, húzzad,
Húzd az igát, addig amig beleszakadsz.
Csak vendégek vagyunk itt a földön, egyszerű átutazók,
Addig amíg tart az utunk, lesz még egy-két boldog napunk,
Húzzad, mindig csak húzzad, mindig csak húzzad, húzzad,
Húzd az igát, addig amig beleszakadsz.