Hosszú lesz az út, míg a remény
ó a remény, a szívedig elér,
hogy úgy ringasson éjjel,
hogy észre vedd, hogy létezel
mikor a hosszú útról hazaérkezel.
Még a világ csendben ünnepel,
s közben elfeledni kész,
hogy Te örök lánggal égsz.
Gyere, tarts tükröt a kornak!
Gyere, mutasd meg nekem, milyen lesz a holnap!
Gyere, gyújtsd meg újra a lángot bennem,
hogy érezzem, örök lánggal égsz!
Még álmodunk és ébredünk,
úgy élünk gondtalan,
mintha nem is lenne vég.
Még lehunyt szemmel létezünk,
és az igazságot senki sem sejti még.
Ó, Te örök lánggal égsz!
Gyere, gyújtsd meg újra a lángot,
gyere, mutasd meg a világot,
olyannak amilyen, szívtelen,
hideg-rideg és könyörtelen.
Te, aki annyi mindent láttál,
te, aki százezer éve vársz már,
gyere, most adj erőt nekem,
és én rád bízom az egész életem.
Nézd, a világ érted ünnepel,
s közben elfeledni kész,
senki sem sejti még,
hogy te örök lánggal égsz!
Gyere, tarts tükröt a kornak!
Gyere, mutasd meg nekem, milyen lesz a holnap!
Gyere, gyújtsd meg újra a lángot bennem,
hogy érezzem, örök lánggal égsz!
Még álmodunk és ébredünk,
úgy élünk gondtalan,
mintha nem is lenne vég.
Még lehunyt szemmel létezünk,
és az igazságot senki sem sejti még.
Ó, Te örök lánggal égsz!