Dicső múltunk, miért csak múlt?
A jövő érdekében sok vér hullt.
Értékelni kellene,
Nem szabadna vesznie,
Hisz régen Európa Tőlünk félt,
Hol van az a büszke nép?
Hová tűntek a szép napok,
Mikor kérésre a válasz az volt: adok?
Refrén:
Miért nem tudnak magyarok lenni?
Magyar földön hazát szeretni?
Magyar szívnek örömet szerezni?
Magyar a magyarral összetartani?
Legyél az, kinek az Isten teremtett,
S örülj neki, hogy élsz, s küzdhetsz.
Harcolj hát velünk, Bajtárs,
Ne mond nekünk, hogy viszlát!
Fogjuk meg egymás kézét,
S ne csak könnyezzünk a honért!
Mert sírni azt mindenki mer,
De ki védelmez, az az ember.
Dicső múltunk, miért csak múlt?
A jövő érdekében sok vér hullt.
Kiáltsunk az égre bátor szívvel,
Hogy ismét haza lesz, s nem sodró tenger
Hol elveszett volt az ember.
Hol könnyeket ejteni nem mert,
Ott végre ismét összetartunk,
Büszkeségben élünk, s halunk!