Nincs nálam boldogabb a nagy világon,
mióta két szemednek rabja lettem én.
Nincs nálam boldogabb, s csak azt kívánom,
hogy most már mindörökké maradj csak az enyém.
Hozzád a hűség nem csupán kényszerűség,
mert mást a testem, lelkem többé úgysem kíván.
Nincs nálam boldogabb a nagy világon,
s mint legszebb drágakőre úgy vigyázok rád,
hiszen az élet ilyen érzést csak egyszer ád.
Meglátja rajtam az, aki csak rám néz,
hogy engem mily nagy öröm ért,
elhozta az élet végre nékem,
mit szívem úgy várt rég: