A Pokol Pora

Egyéb szövegek

1. Versszak (Horus)
Nem kértem életet, nem kértem bánatot, sem szenvedést
De kaptam eleget hidd el, mellé félelmet meg rettegést
Most itt állok a szellő, fúj fülembe síró dallamot
A könnyek porba hullnak, én meg magányosan ballagok
Az ég felé nézek, kérdem, mit tegyek?
Valóság vagy álom ez? De fel nem ébredek…
Örökkévalóságnak tűnik minden pillanat
Mikor kósza emlékeim közt hallom, mézédes hangodat
Az idő elszállt, vége van a boldog napoknak
Búcsút intek minden megálmodott dolognak
Kéz a kézben, boldogságtól megtelve
Naplementét nézve, tested karjaimba temetve
A halálnak nincs romantikája, de mégis húz magához
Úgy várok rá, mint arra mikor ajkam ér a szádhoz
Menny vagy pokol! Könyörgöm!Vegyél magadhoz! Kérlek!
Nincs más vágyam, mint hogy, boldogan nyugovóra térjek. Végleg.

Refrén
Felloban a tűz, a füst fel száll,
Egy elveszett lélek még visszajár,
A pokol peremén táncol és néz le ránk,
Ezernyi hang kiált fel, engem mégse bánt.
.
Felloban a tűz, a füst fel száll,
Egy elveszett lélek még visszajár,
A pokol peremén táncol és néz le ránk,
Ezernyi hang kiált fel, engem mégse bánt.


2. Versszak (Őzi)
Én az voltam aki régen, egy jel fenn az égen.
De mégis változtam, mert erre kényszerített minden,
Ne hagyd el magad Őzi! Erőt kell vennem érzem,
Mert undorító az út, amit még meg kéne tennem.
Kapaszkodom föl, de a pokol leránt magához,
Menekülni nem tudok, csak odalépek a halálhoz,
Amikor odaérek hozzá, ő csak visszadob a földre.
Azzal hogy van még időm, és tegyek minden hibát helyre,
Így lehet van rá esély, hogy a mennyországba jutok,
És nem kell félnem többé, fenn szebb életet kapok.
Egy üzenetet hagyok, hogy tovább már nem bírtam,
Szerettelek, de fájt, és saját magam kinyírtam,
Túl kedves vagyok, és pont ez az én vesztem.
De hát nem tudok mit tenni, csak fogadj el ezt kérem,
Amikor tökéletes minden, rájövök csak álmodom,
De nyomot hagy bennem, amíg a szemem ki nem nyitom.

Refrén
Felloban a tűz, a füst fel száll,
Egy elveszett lélek még visszajár,
A pokol peremén táncol és néz le ránk,
Ezernyi hang kiált fel, engem mégse bánt.
.
Felloban a tűz, a füst fel száll,
Egy elveszett lélek még visszajár,
A pokol peremén táncol és néz le ránk,
Ezernyi hang kiált fel, engem mégse bánt.


3. Versszak (Őzi, Horus)
Egy nagy zuhanás után, sérülve ébredek,
Érzem, ez a pokol, miben félholtan szenvedek.
Elhamvasztott holtak pora, takarja be testem,
Talán én is így végzem? Csak ezt ne add Istenem!
Nem tudom mit tettem, bár tudom van hibám,
Ha az ördög visszaenged a földre, minden bűnömet meggyónnám.
Vagy lepaktálnék vele, hogy tovább ne kínozzon,
Annyira nem piszkos a lelkem, hogy rám halált hozzon.

De most talpamat égeti egy izzó szikla,
A sötétség kapujából, intek most vissza.
Napok, hetek, hónapok, idővel eltűnik a remény,
Földi lényem szertefoszlik, megszűnik a fény.
Talán egyszer egy napon mikor minden csendes,
Egy tőrrel a kezemben, állok mi döféstől véres.
Egy furcsa alakot szúrtam, mélyen mellbe,
Az alvilág urát, aki száműz most a földre.

Refrén (2x)
Felloban a tűz, a füst fel száll,
Egy elveszett lélek még visszajár.
A pokol peremén táncol és néz le ránk,
Ezernyi hang kiált fel, engem mégse bánt.

Felloban a tűz, a füst fel száll,
Egy elveszett lélek még visszajár.
A pokol peremén táncol és néz le ránk,
Ezernyi hang kiált fel, engem mégse bánt.
előadó: Egyéb szövegek
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: keressük!
szövegíró: keressük!
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 2
megtekintések száma: 86764
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i